szokas szokás rossz szokás történet párpercesek

- Ez egy rossz szokás. Nem gondolod, kedves?

 

- De. – mormogta fogcsikorgatva Tom.

 

- Változtatnod kell!

 

- Ühüm.

 

Valami ritmusos, de egyre erősödő hang kezdett a fülében dobolni, hallgatni kezdte. Egyre idegesítőbbé vált ez a monoton zene és már a mellkasában is kezdte érezni. Észrevétlenül ökölbe szorultak a kezei maga mellett.

 

- De komolyan, Tom. Gondolkozz el rajta.

   FONTOS!

   

- Lehet, de nem nekem! – kiáltotta Tom és elviharzott.

 

Sebesen, egyre sebesebben haladt, hosszú fekete szövetkabátja lobogott utána a hajnali szélben.

Arca bíborban játszott, izmai megfeszültek, léptei keményen döngtek az esőáztatta betonon.

A kihalt utcán egyedül futott, kirakatok szegélyezték útját. A szíve egyre inkább a fülében zakatolt. Izzadt, de jól esett a hűvös a bőrén.

 

Egy kis párafelhő szállt fel testéről és szelíden az ég felé lebegett.

És a rossz szokás egy szempillantás alatt szertefoszlott.