Lassan feléfordult. Idegesen kapkodta a levegőt.
Forróság öntötte el a testét, az arcán a bőr tűzpiros volt és forró. Nyakán érezte szívének lüktetését. Izmai meg - megremegtek.
- EZ NEM LEHET IGAZ! - kiáltotta elfúló hangon.
- HOGY TEHETTED, Elemér?
- MIÉRT?
Választ nem kapott, perceken át csak a fojtott düh remegett a levegőben és a kínos csend.
A nő keze hirtelen előrelendült és ökle lecsapott.
Majd újra.
Az indulattól remegni kezdett a pirosra festett szája széle, és már képtelen volt visszafogni magát. Engedte, hogy a düh szétáradjon benne és magával sodorja, bármi is legyen a vége.
Egyszer csak egy távolinak tűnő, de határozott kiáltást hallott:
- Ez csak egy váza volt és nem is a legszebb!
...
Utolsó kommentek